Akár brutális következményei lehetnek: Magyarország felé tart a veszélyes víztömeg

A parajdi sóbánya összeomlása nyomán kialakult ökológiai válság miatt a magyar hatóságok fokozott figyelemmel kísérik a Maros folyó vízminőségét – árulta el Indexnek Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője.

Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) 2025. június 5-én I. fokú, majd június 13-án II. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el a Korond-patak mentén bekövetkezett szennyezés miatt, amely a Kis-Küküllőn keresztül a Marosba juttatott nagy mennyiségű sót.

Siklós Gabriella szerint a Maros vízének sótartalma jelenleg a megengedett határérték alatti, így egyelőre nincs ok aggodalomra. A mért értékek – a legmagasabb 506 µS/cm Apátfalvánál – messze elmaradnak a közepes és nagyobb folyókra vonatkozó 900 µS/cm hazai határértéktől, és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói szerint a halállományra káros szint tíz-tizenötszöröse lenne a jelenleginek.

Elmondta, az öntözőrendszereket maximális kapacitásra töltötték, de ha a sótartalom emelkedne, korlátozhatják az öntözővíz-szolgáltatást, amiről a gazdálkodókat előre értesítenék.

 – árulta el. A Maros torkolata feletti háttérmintákhoz képest a folyóban másfélszeres sókoncentrációt mértek, ám ez csökkenő tendenciát mutat. 

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, a parajdi sóbánya katasztrófája súlyos ökológiai és gazdasági következményekkel jár mind Romániában, mind Magyarországon, veszélyeztetve hazánk ivóvízkészleteit és ökoszisztémáit. A Kis-Küküllő sótartalma 1900 mg/liter, a Nagy-Küküllőé 867 mg/liter, a Marosé 403 mg/liter volt, jelentősen meghaladva a megengedett értékeket. A Kis-Küküllőben tömeges halpusztulás kezdődött, amely a folyó teljes ökoszisztémáját fenyegeti, és védett fajok eltűnéséhez vezethet. A román vízügyi hatóságok szivattyúkkal és víztározók megnyitásával próbálják csökkenteni a sókoncentrációt.

A román hatóságok figyelmeztették a gazdákat, hogy a Küküllők vize alkalmatlan öntözésre és állatok itatására, miközben a Maros megyei katasztrófavédelem 534 ezer liter vizet szállított az érintett településekre, ebből 223 ezer liter ivóvizet.

Mint ismert, a katasztrófa gyökere, hogy a Korond-patak május végén átszakította a parajdi sóbánya védőgátját, elárasztva a bányát, amely Székelyföld egyik legfontosabb turisztikai és gazdasági központja.

Ahogy arról mi is írtunk, a katasztrófa nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági válságot is okoz. A parajdi sóbánya több száz család megélhetését biztosította, és a turizmus összeomlása súlyos csapás a régióra. A román környezetvédelmi miniszter, Mircea Fechet szerint a szennyezés kezelése hosszú és költséges folyamat lesz, amit súlyosbít, hogy a Korond-patak elterelésénél a kivitelező figyelmen kívül hagyta a szakértői javaslatokat, elbontva a vízhozamcsökkentő gátakat.

Bár a magyar hatóságok és kutatók szerint a Maros magyar szakaszán egyelőre nincs közvetlen veszély, azonban nemrég újabb aggasztó hírek érkeztek Parajdról. A vízzel elárasztott parajdi sóbánya régi részlegénél csütörtök hajnalban történt újabb beomlások nyomán ismét sós víz került a Korond-patakba, növelve annak sótartartalmát. 

Nyitókép forrása: MTI/Veres Nándor

***